Ezt a témát illetően sok kérdés felmerül az emberben, melyekre - a nyugati nézeteket tekintve - nem kapnak egyértelmű válaszokat, mert nekünk, nyugatiaknak kelet és tevékenysége érhetetlennek tűnik. Ránézésre a keleti tanok egyszerűnek ígérkeznek, mégis, ha jobban beleássuk magunkat egy adott dologba, rá kell jönnünk, mégse olyan könnyű.

A Yin - Jang szimbólum az egyik legelterjedtebb keleti jelkép. A két lendületesen örvénylő, egybeötvöződő fekete-fehér forma, melyek mindegyikéből egy-egy köröcske a másikban is benne foglaltatik, nyugaton a legelterjedtebb, s lényege az egyensúly, harmónia és egyenlőség szimbolizálása. A Yin és Jang kígyózó vonalaival egyaránt teret enged a másiknak, s mindkettő tartalmazza a másik egy - egy elemét. Ez a jelkép egyenlő azzal az ismert mondással: "Nincs fény árnyék nélkül."
DE: Nem ez az úgy nevezett tanítási ábra, hanem a filozófia stilizált szimbóluma, amely az alábbiakból indul ki:

Kezdetben volt a Rezgés, (a "Kozmikus Tudat"). A Rezgésből összeállt az Energia, s annak továbbsűrűsödött része, az Anyag. Az Energia az Anyag folyamatos változtatásával különböző intenzitású és hatású Erőket alakított ki.

• Meleget – jelképe a tűz
• Hideget – jelképe a föld
• Szárazat – jelképe a szél
• Nedveset – jelképe a víz

Ezek együttes hatásaként létrejött az Élet, s ennek kapcsán az Ember. Különböző rezgésű energiáik fejlődtek ki a dolgoknak. Olyan Erők, melyek képessé teszik őket a létezésre.

(A kínai Öt Elem Rendszere a négy elem tovább kombinált változata, amit az i. e. IV. században már támadtak, mondván, hogy önkényesen összeállított, csak időszakosan alkalmazható folyamatot szimbolizál. Annak idején három különböző Öt Elem Rendszer alakult ki. A keleti hagyományőrzés nem tette lehetővé ezek kiiktatását, ezért egységesítették őket, és államilag kötelezővé tették tanításukat. Így, véglegesített formájában került be a Nei - Ching-be.)

A spirál a kifelé terjeszkedő, és a befelé húzó (centrifugális - centripetális) erőket ábrázolja, melyek kiegészítik, ellenőrzik, szabályozzák és átalakítják egymást, így tartva fenn az egyensúlyt. Az Erők mindenre kiterjedő hatalmát jelképezi.
Égi és Földi Erőnek nevezzük a természeti környezet egymással kölcsönhatásban álló minden jelenségében és tárgyában létező ellentétek egységét. Az egyesülési és szembenállási mechanizmusok ugyanúgy létrejöhetnek két szembenálló jelenség között, mint egy és ugyanazon jelenségben létező, két ellentétes aspektus között, vagyis az egység Yin vagy Jang része önmagában szintén tovább bontható Yinre és Jangra.

Leegyszerűsítve: az Égi Erő, - Jang - energia, a Földi Erő, - Yin - anyag. Minden átalakulás e két ellentétes elv kölcsönhatásának eredménye. Ezért a megnyilvánult jelenségek létrejöttének és fejlődésének, de ugyanakkor leépülésének és eltűnésének is a Yin - Jang az eredete.

Szembenállásuk:
Az egyik erő szabályozó hatása a másikra mindig a szembenállás által történik. Ám ha az egyik felülkerekedik, felborítja az egyensúlyt, mely pl. az embernél betegséget okoz. Az egészséges rendszerben a két erő nem működik békésen anélkül, hogy ne hatnának egymásra, vagyis visszaszorítják egymást. De szembenállásuk dinamikus egyensúlyt teremt, aminek következménye a dolgok fejlődése és átalakulása. Az égi Erő - Jang - természeténél fogva a Föld felé hat, összehúzó hatású, míg a földi Erő - Yin - az Ég felé törekszik, kiterjeszkedik.

Kölcsönhatásaik:
Yin és Jang egymástól elválaszthatatlan, egymástól elszigetelten nem képes létezni. Ha a Felső nem létezik, nem létezik az Alsó sem. Mindkettőjük számára létfeltétel a másik megléte. A Yin a működőképesség anyagi alapja, és mint ilyen, a Jang fenntartója. A Jang az anyag mozgásának külső megnyilvánulása.

Növekedésük és csökkenésük:
Ahhoz, hogy egy Jang tevékenység megtörténhessen, szükség van, pl.: a Yin tápanyag fogyasztására, egy olyan folyamat során, melyben a Yin csökken, a Jang növekszik.

Fordítva: A Yin tápanyagok átalakulásához egy bizonyos mennyiségű Jang energiára van szükség, mely folyamat során a Yin növekszik, a Jang csökken. Az anyag nélkül nincs ami létrehozná a Jang energiát, a Jang energiából származó élettani működés folyamatosan termeli a Yin anyagát.
Ugyanígy létezik ártalmas Yin és Jang energia is. E két tényező szembenállása létrehozhat egyensúlyhiányt:
1. A Yin vagy a Jang megerősödése, maga után vonja a másik meggyengülését,
2. A Yin vagy a Jang alkati gyengesége megerősíti a másik oldalt,
3. A két oldal egy idejű legyengülése,
4. Az egyik elem a másikká alakul.
Minden zavar megjelenésének és kifejlődésének alapvető oka az Égi és Földi Erők - Yin és Jang - egyensúlyának megbomlása. Minden egyszerű vagy összetett, azonos vagy változó helyen jelentkező zavar, Yin vagy Jang problémára vezethető vissza. A Yin és Jang elemek magukba foglalnak minden dolgot az univerzumban.

Ez az amit a nyugati eszme úgyszólván két részre vett, amit nevezhetünk jónak vagy rossznak, negatívnak vagy pozitívnak, férfinak vagy nőnek stb. A keleti eszme szemléletekben gondolkodik. Nem kategóriák szerint dönt, hanem viszonyítás alapján. A Yint és Jangot szabadfordításban úgy lehetne mondani: "A hegy napos és árnyékos oldala." Ezt követően azt lehetne hinni, a hegy pozitív és negatív oldala, pedig nem. Erre az a legjobb példa, mikor egy egészséges ember kimegy a hegy napos oldalára napozni. Ekkor annak az embernek a hegy azon oldala pozitív, mert ott jól érzi magát. De mikor annak az embernek a napsütéstől elkezd fájni a feje, átmegy az árnyékosabb oldalra, akkor az lesz neki a pozitív, mert ott érzi jól magát. Innen nézve a dolgot már nem kategóriák szerint döntöttük el, hogy nekünk melyik jó, hanem a kialakult helyzet szerint.